KiBu Akadémia gondolata lassan egy éve merült fel először, azóta pedig szinte bevett gyakorlattá vált. A saját magunk számára intézményesített platform elsősorban azt a célt szolgálja, hogy egy élő "hírfalat" tartsunk fel személyes érdeklődésünkről, a meetingek során fel nem táruló elfogódottságainkról, aktivitásainkról akár a múltból, a munkánkból vagy párhuzamos életükből. A KiBu mindigis egy eklektikus csapatként állt fel, ahol nemcsak a szűken vett egyetemi előképzettség jelent egy eleve adott sokféleséget, hanem az "extrakurrikuláris" elfoglaltságok is új és új filterekkel árnyalják a kialakult képet. Nincs megkötve a kezünk a téma választásban: hobbi, utazás– vagy olvasmányélmény, önképzés, sport vagy – akinek a hivatása az élete – a szakterületéről egy további ismeretanyag is bekerülhet a vegyesbe.

A következő összeállítás az Akadémia 5. kiadásának témáiról:
1, Ricsi & Genetic Algorithmic Walkers 



Ricsi a csapat mesterséges intelligenciával, neurális hálóval, mélytanuló folyamatokkal foglalkozó adatszakértője az algoritmikusan megoldott optimalizációs eljárásokról mutatott videókat. Huh. Ha ez a megfogalmazás nagyon geek, érdemes előrántani a macska-próbálja-úgy-rendezni-az-izületeit-hogy-le-tudjon-ugrani-a-szekrényről weblapot, ami rögtön szemléletesebben bemutatja a problémát minden terminus technikusnál. A genetikus algoritmusok azt tudják a számítástudományban, amit a természetben fellelhető evolúciós folyamatok: a legjobb tulajdonságokat választják ki és iterálják a végtelenségig, hogy a rekombinációk során a legeredményesebb változatok maradjon csak életben.

2, Lili & "Te hogy ötletelsz?"



A KiBu-ban rengeteget foglalkozunk az ötletelés fogalmával, így igazán hasznunkra vált, hogy Lili, aki a service design feladatokat viszi a csapatban, beemelt néhány extra elemet és új taktikát a gondolkodásunkba. A „Mi lenne ha?" spekulációs sorvezetője például arra jó, hogy megfigyeljük, egy akár abszurd szempont beemelése hogyan formálja át az egész képet; a „Fordítsuk meg” stratégia a negatív ötletelésre buzdít, hogy a sok működésképtelen elemből egyszer csak kiemelkedjen vagy átforduljon a "jó"; míg a „Lótusz virágzás” például fiastyúkszerűen sorakoztat fel egy központi gondolat köré olyan javaslatokat, amelyek mindegyikét tovább bontva végül eljutunk a gyökerekhez.

3, Filip & Egy kis Smiley-történet



„Azt javasolom, hogy a következő karaktersort a vicc jelzésére használjuk. Oldalról kell olvasni. Talán még gazdaságosabb azokat a dolgokat megjelölni, amik NEM viccek, a jelenlegi helyzetet elnézve. Erre használjuk csak így :–(.” Hangzott el 1982. szeptember 19-én az a korszakalkotó mondat Scott E. Fahlman, a Carnegie Mellon Egyetem professzorától, ami ezzel a kommentjével az emotikon műfaj szellemi atyja lett. Maga a Smiley ikon ennél korábbra tekint vissza, még a ’60-as évek elején Harvey Ross Ball művész alkotta meg, aki először a munkahelyi, majd lassan a globális falu közhangulatát igyekezett oldani ezzel a mindig derűsen mosolygó arccal. Hogy sikerült-e neki?! Kereskedelmileg biztos, 1971-ig 50 000 000 000 példányt adtak el belőle különböző formát öntő tárgyakként.

4, Skeam & Saját grafikai portfólió



Skeam Filip mellett a KiBu másik tervezőgrafikusa, aki autonóm művészettel is foglalkozik, legyen az grafika, graffiti vagy éppen digitális technika. Skeamworkshop profil alatt kövessétek be.

5, Gábor & Csúnya oldschool projektjek 2009 előtt, amikor még 12-17 éves volt



Flash Player ide és Dement Kidz produkciós címkék oda, a bemutató báját kétségtelenül az életkori fejlődés és technikahasználat érésének párhuzamossága adta, amelyet kendőzetlenül szemlélhettünk a kreatív szubjektum kibontakozása tükrében. Egy élmény volt. Láthattunk egy svenkkel végigvett ámokfutását Kassán egy home videóban, készített saját animációs filmet szerelmes madarakról, előre felvett hanganyaggal bizonyos szavakra válaszokat triggerelő chatbotot ésatöbbi. Gábor most a MOME Médiadesign szakán PHD-zik.

6, Szilvi & A magyar tenger

Ma Magyarországon hazai tengert emlegetni vagy egy rossz vicc vagy a Balatonra használt eufémia, „háromtengerezni” pedig egy irrendenta politikai szólam nemkívánt mítosza. Szilvi és két másik kutatótársa a magyar tenger kérdése felől kutatja a tudomány, művészet és nemzettudat egymásra vonatkozását az Osztrák Magyar Monarchia idején és poszt-Trianon traumában. A fenti kép egy 3D-s alkalmazással megszobrászolt lény, amely egy állattáblázat részeként az 1946-ban kiadott "Az adriai állatok magyar nevei" alapján készült a tavaly Fiuméban bemutatott kiállításra. Szilvi művészettörténész, kurátor, a KiBu kommunikációsa.

7, Patrik & Az urb-ex



Az urban explorerek azok, akik nem a belváros turisztikai forgatagában vagy műemléki jelentőségét rögzítő emléktábláin keresztül fogják meg a hely szellemét, hanem kívül merészkednek, ha kell, a külvárosba. Nem a patetikus, helyrepofozott múltat keresik, amit így vagy úgy megőriz a közösség jó emlékezetében, hanem a városrendezésben és lélektanilag egyszerre marginalizált területeket, amikről a hivatalos emlékezetpolitika nem számol be. Talán mert kellemetlen, mert nem egyszerűen elmesélhető, mert erre jobb, ha nem emlékezünk. Szentkirályszabadján orosz és ukrán katonák állomásoztak és ma minden úgy maradt a rendszerváltás óta, mint egy szellemvárosban. Patrik nálunk UI/UX és applikációk tervezésével foglalkozik.

8, Bálint & Sportélet



11 év Triatlon. Bálint azóta váltott és ma főleg az Atmo-nak szenteli mindennapjait.