Néhány nappal ezelőtt rendezte meg a T-Systems Magyarország a digitális technológia és a hazai innováció egyedülálló, nemzetközileg is elismert szakmai konferenciáját, a Symposiumot. Az innovációs szekció egyik előadója Zábori Balázs fizikus, űrkutató, az Energiatudományi Kutatóközpontjában létesült, hazánkban egyedülálló űrkutatási laboratórium technikai felelőse adott nekünk interjút.

Mi az az űrkutatás? Dollármilliárdosok hobbija vagy a jövőnk záloga?

Az űrkutatás az emberi faj fennmaradásának záloga, sokkal több annál, mint hogy hogyan juttassunk autókat az űrbe. Mint minden kutatási és innovációs projekt, az űrkutatás is valamilyen alapprobléma megoldására, igény kiszolgálására irányul. Esetünkben ez az alapprobléma nem más, mint, hogy előbb vagy utóbb az emberiségnek el kell hagynia a Földet, mindannyian űrutazók leszünk. Talán félelmetesen hangzik, de ha most nem fektetünk ebbe, nem lesz jövőnk!

Mekkora befektés kell ehhez?

Itt nem lehet kicsiben játszani. Egy-egy űripari kutatás elindításához hatalmas pénzösszegekre van szükség. Egyértelmű, hogy ez nem egy egyszereplős játszma, csak globális összefogással működhet, hiszen az anyagi befektetéseken túl a tudás, a képességek és a kompetenciák megosztása is elengedhetetlen.
Az űrkutatás-űripar „zászlóshajó” projektjei a legfontosabb mérföldkövek az űrkorszakba vezető utunkon, ilyenek például a Holdra szállás, a Nemzetközi Űrállomás megépítése, vagy a Mars utazások tervezése és kivitelezése. Természetesen ezek rengeteg pénzt, időt és emberi erőforrást igényelnek, ennyit egyedül egyik ország, vagy nagyhatalom sem képes befektetni. Tisztán látszik, hogy ezeket a hatalmas célokat csak nemzetközi együttműködéssel tudjuk elérni.

Hol tart ebben Magyarország?

Magyarország az űrkutatási múltjának köszönhetően hatalmas előnyben van. Az 1960-as évek óta foglalkozunk űrkutatással, már az 1970-es években készítettünk olyan űrelektronikát, amely később sikeresen megjárta a világűrt is. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy az elmúlt néhány évben a szomszédos országokkal összehasonlítva, mi költöttünk legkevesebbet űrkutatásra. Ennek ellenére vannak olyan kutatási alszegmensek, amelyekben világelsők vagyunk, például a kozmikus sugárzások vizsgálata az űrhajósok védelme érdekében. Azt kellene felismernünk, hogy ha ezekre a területekre fókuszálnánk, eredményesebbek lehetnénk. Magyarország másik fontos feladata megtalálni a helyét az előbb említett mérföldköveknek tekinthető nagy küldetésekben.

Űrkutatás vs űripar. Az űripar vezérli az űrkutatást vagy fordítva?

Ideális esetben a kettő együtt jár. Minden űrkutatási feladat az űripari célokat szolgálja, és minden űripari probléma esetén merülnek fel űrkutatási innovációs feladatok. A leghatékonyabb, ha az űrkutatók és az űripari szakemberek közösen dolgoznak a problémák megoldásán.

Hogyan alakul a befektetői elvárásrendszer az űrkutatásban?

A kutatási ciklusok itt sokkal hosszabbak, mint más iparágakban, ezt mindenkinek el kell fogadnia. Az űrkutatásban nem ma, vagy holnap lesz eredmény, hanem elképzelhető, hogy több tíz, esetleg száz év múlva. Egy-egy eredmény azonban akár az egész emberiség életét, jövőjét befolyásolhatja, átformálhatja a civilizációt.
Sajnos erre az iparágra is jellemző, hogy a befektetői elvárások a minél gyorsabb eredményességre fókuszálnak, de az biztos, hogy ez nem a ma vagy a holnap iparága, sokkal inkább a holnaputáné.

 

 

Milyen gyorsan épülnek be a hétköznapokba az űrkutatás eredményei?

Az űrkutatási eredmények nem ritkán száz években mérhetők. Gondoljunk csak Einstein relativitás elméletére, amely csak hosszú-hosszú évek után igazolódott vissza.
Nálunk az „alapkutatási fázis” nagyon hosszú és költségigényes folyamat, viszont már menet közben érhetünk el olyan részeredményeket, amelyeket azonnal hasznosítani tudunk. Ilyen példa a Teflon, a mikrohullámú sütő vagy az időjárási műholdak.

Mit gondolsz a mi életünkben milyen eredményeket érhet el az Űrkutatás?

Biztos vagyok benne, hogy belátható időn belül láthatunk újra embert a Hold felszínére lépni, sőt megítélésem szerint bázist is fogunk építeni a Holdon. Másik fontos pillanat pedig az lesz, amikor eljutunk a Marsra.

Mit gondolsz az időutazásról, lehetséges lesz?

Igen, de még nem tudjuk hogyan.

Milyen távlatokat nyitnak meg az elmúlt évek kulcsfelfedezései?

Minden felfedezés belépőkaput nyithat egy-egy új elmélet megalkotásához, ami egyre közelebb visz minket az univerzum megértéséhez. Hosszú út áll előttünk, hiszen még mindig csak kapargatjuk az igazi tudás felszínét. A most felfedezett és bizonyosságot nyert gravitációs hullámokról ma még el sem tudjuk képzelni, hogy mit fognak jelenteni a jövőben. Mint ismert, ezek fénysebességgel mozognak, ezért az is elképzelhető, hogy gravitációs hajtóművel fogjuk felszerelni az űrhajókat, ami további távlatokat nyithat meg az űrutazásban és az űr felfedezésében.