Áprilisban tartottuk a T-Systems Magyarországgal és a Szegedi Tudományegyetemmel közösen 24 órás IoT Hackathonunkat, melyre a résztvevők agrárium és telemedicína területek mentén jelentkezhettek ötleteikkel. A döntőbe jutott csapatok kutattak, fejlesztettek és bemutatták elképzelésüket a rendelkezésükre álló egyetlen nap alatt, hogy egy fennálló problémára, NBIoT hálózatra épülő forradalmi megoldást készítsenek .

A mezőgazdasági technológiai megoldások messze felülreprezentáltak voltak a versenyben, ezen belül pedig a zsűri legnagyobb meglepetésére több csapat is érkezett okos méhkaptár koncepcióval. Az Agronity (a versenyen MakeSense csapatnévvel vettek részt, azonban azóta megszületett hivatalos nevük is, az Agronity) csapata egészen a dobogóig jutott, végül pedig a KiBu mentoráltjává vált. Nézzük meg, hogy is történt mindez?

KiBu: Hogyan állt össze a csapat?
Langó László (Agronity): Mind az öten a Szegedi Tudományegyetemen végeztünk és 5-8 éve aktívan tevékenykedünk a szakmában, így azt éreztük, igazán nekünk szól a verseny. A csapat összetételét tekintve elég vegyes, habár szoftverfejlesztők vagyunk a legtöbben, van köztünk fizikus és matematikus is, ez a sokféle nézőpont pedig igen nagy előnyt jelent a közös munka során.

KiBu: Miért pont méhek mellett döntöttetek?
LL: Az áprilisi Meetup-on nagyon fellelkesültünk, így azonnal elkezdtünk gondolkozni, melyik témába látunk bele eléggé ahhoz, hogy értékeset tudjunk alkotni. Egyik csapattagunk révén találkoztunk egy méhészszakértővel, akin keresztül hamar megértettük, milyen problémákkal küzd a szektor a mindennapi munka során. Felismerve, hogy a méhek nagyban hozzájárulnak Földünk jövőjéhez, ennek ellenére pedig kevés figyelem fordul a szakma felé, tudtuk, hogy ez az a téma, amivel érdemes foglalkoznunk. A méhész ismerősöknek köszönhetően kellő információt gyűjtöttünk, hogy megtaláljuk a fájdalompontokat és elkezdjük a tervezést.

KiBu: Milyen fejlesztéssel jutottatok fel a dobogóra?
LL: Röviden, egy okos méhkaptárral. Valójában szerettünk volna egy olyan megfigyelő rendszert létrehozni, amivel bármikor bárhonnan monitorozhatóak a kaptár jellemzői, valamint a méhek állapota. Végeredményben egy különböző szenzorokkal - hőmérséklet, páratartalom, súly, nyitva/csukva állapot, stb. felszerelt eszközt készítettünk, mely NBIoT hálózaton keresztül néhány másodpercenként továbbítja a mért adatokat. Azon túl, hogy egy könnyen kezelhető Android applikáción keresztül a méhész folyamatosan értesül a kaptár állapotáról, anomáliákról, sőt vészjelzést is kap amennyiben szükséges, a legnagyobb áttörést a vibrációérzékelés jelentette.

KiBu: Ez pontosan mit takar?
LL: A méhek különböző biológiai rezgései bizonyos mintázatokat mutatnak. A mai tömeges méhpusztulások megállításához szükség van egy olyan rendszerre, mellyel időben felismerjük a megbetegedéseket és még a járvány kialakulása előtt beavatkozhatunk. Amennyiben kellő adatot tudunk gyűjteni a rendszer képes lehet felismerni az egészségestől eltérő vibrációt, majd jelezni a méhésznek, hogy cselekednie kell. A témában folynak kutatások világszerte, viszont nincs még olyan késztermék, mely sikeresen képes olvasni a rezgések adataiból és következtetni a méhek állapotára.

KiBu: Hogyan tovább?
LL: A hackathon után megállapodást kötöttünk, és a KiBu és T-Systems közös féléves mentorprogramjába léptünk. Ennek keretében olyan területeken kapunk segítséget, mint például a hardware fejlesztés vagy a projektmanagement annak érdekében, hogy minél előbb valódi kaptárba építhessük rendszerünket. A pilot szakaszban méhészszakértővel együtt dolgozva gyűjtjük és címkézzük az adatokat, hogy végül valós predikciókat készíthessünk. Reményeink szerint a kész megoldással előre jelezhetünk olyan életfolyamatokat, mint a rajzás és a megbetegedések, ezzel pedig hozzájárulhatunk a méhek és az emberiség fennmaradásához.

A csapatot június óta személyes és virtuális találkozók keretében segítik mentoraink. Prototípusukkal az ősz folyamán, több rendezvényen is bemutatkozhatnak a KiBu és a T-Systems jóvoltából. Tavasztól pedig szurkolhatunk nekik, a szezon kezdetén már élesben is elkezdhessék tesztelni fejlesztésüket. Az első szezon után beszámolunk tapasztalataikról, és eredményeikről.